DTPa - IPV oltás - szakmai kérdések oltóorvosokhoz (és igaz válaszok)

(Adott esetben, új kérdés felmerülése esetén bővülő lista.)

A DTPa (diftéria torokgyík - tetanusz merevgörcs - pertusszisz szamárköhögés) - IPV (polio járványos gyermekbénulás) oltást az írás készültének időpontjában 2, 3, 4, 18 hónapos korban, illetve 6 és 12 évesen, 6. általános iskolai osztályban adják. 

12 éves korban, az iskolai kampányoltásoknál az iskolaigazgatónak és az osztályfőnöknek el kell küldeni a szülői önrendelkezési nyilatkozatot. 

Egyéb esetekben csak az oltó házi gyermekorvostól kell kérdezni. Az ajánlott tértivevényes alaplevélbe, az általánosan oltásokhoz kapcsolódó kérdések után - mellé, konkrétan a DTPa oltáshoz feltehető kérdések például (és az igaz válaszok): 

• Milyen FÜGGETLEN TUDOMÁNYOS KLINIKAI tanulmányokból lehet tudni, hogy a bölcsőhalálnak (SIDS, ami légzésleállással jár együtt), mint a leggyakrabban 2-6 hónapos csecsemők esetében, éjszaka bekövetkező „tisztázatlan okú panasznak” nincs köze a gyermekkori oltásokhoz, kifejezetten a DTPa oltáshoz, amit 2, 3 és 4 hónaposan kapnak a csecsemők? Ha például szamárköhögés betegség esetén előfordulhat, hogy leáll egy gyermek légzése, milyen független tudományos klinikai bizonyítékok vannak arra, hogy az ellene kapott oltástól nem fog leállni? Megismerhetők-e ezek a tanulmányok az állampolgárok számára is, vagy elég, ha "hisznek" a tudományban (mert a kapcsolat kizárása itt is empirikus poszt-marketing anekdotikus alapokon, távidagnózissal történik, mint sok más helyen)? (Van összefüggés, csak nem ismerik el. Japánban például már nem oltanak 2 év alatti gyermekeket és rendkívül érdekes módon megszűnt a bölcsőhalál.)  

•  A Boostrix és más DTPa oltóanyagok magyar nyelvű betegtájékoztatójában a következők szerepelnek: „Ha az alább felsorolt események bármelyike pertussis tartalmú vakcina beadásával időbeli összefüggésbe hozható, úgy gondosan mérlegelni kell pertussis tartalmú vakcina következő adagjának beadását: […] Kitartó, vigasztalhatatlan sírás legalább 3 órán át, a vakcinációt követő 48 órán belül.”     Honnan, milyen független klinikai tudományos kutatásokból lehet megállapítani, hogy ez az akár órákig, napokig tartó sikító, vigasztalhatatlan (kefalikus?) sírás nem egy idegrendszeri károsodás, az agyban zajló (agyvelő)gyulladás tünete, és hogy nem függ-e össze a későbbi súlyos autisztikus alvászavarral, éjszakai sikító felriadásokkal, a tartós és súlyos idegrendszeri betegségekkel, autizmussal, adhd-val? (De igen, összefügg, erre megdöbbentő esetleírás itt illetve orvosi szakfordítói tényfeltárás itt.)

• Például a Boostrix nevű oltóanyag angol nyelvű, gyártói betegtájékoztatójából: https://gskpro.com/content/dam/global/hcpportal/en_US/Prescribing_Information/Boostrix/pdf/BOOSTRIX.PDF az derül ki, hogy a hosszú távú hatásokat legalább 10 évig tesztelték klinikailag, újraoltással is, a hosszú távú kockázatokat és mellékhatásokat pedig csak 12 hónapig (6. oldal), azt követően pedig csak eseti, empirikus bejelentéssel és bizonytalanul (15. oldal) szereztek róluk tudomást. Az M-M-Rvaxpro nevű oltóanyag angol nyelvű, gyártói betegtájékoztatójában pedig nem szerepel konkrétan, hogy mennyi ideig tesztelték klinikailag a hosszú távú kockázatokra és mellékhatásokra. Ezek alapján hogyan lehet azt megállapítani, hogy ezek az oltóanyagok hosszú távon, akár 10 éves vagy annál hosszabb időtartamon keresztül is biztonságosak? (Nincsenek klinikailag tesztelve hosszú távon, csak a lakosság körében, empirikus poszt marketing módon, a lakosságot nem tájékoztatva az emberkísérletről, nem kérve hozzá a beleegyezését, és nem is kiképezve arra, hogy felismerje és bejelentse a hosszú távú mellékhatásokat.)

• Idézet egy tájékoztató körlevélből, amelyet az információk szerint oltóorvosoknak küldött ki 2024 nyarán a Népegészségügyi hatóság a pertussziszt (szamárköhögést) és az ellene adott oltást illetően:

DTPa - IPV oltás szakmai kérdések,
Népegészségügy anomáliás levele
orvosoknak (forrás: Mihalik Angelika
https://angelikamihalik.substack.com/p/
nepegeszsegugy-levele-orvosoknak?
utm_source=publication-search)

"[…] a várandósok védőoltása javasolt a harmadik trimeszterében, lehetőleg a szülés időpontja előtt minimum két héttel. […]

[…] a családban élők, a közeli hozzátartozók beoltása a védőoltáshoz túl fiatal csecsemők védelmét szolgálja azáltal, hogy csökkenti a fertőzés kockázatát […]

[…] dokumentáltak olyan megbetegedéseket, amikor a 3 éven belül oltott egészségügyi dolgozóról terjedt át a fertőzés az általa ellátott gyermekre.”

A fentiek alapján mi a különbség a várandósok, a közeli hozzátartozók és az egészségügyi szakdolgozók között? Hogyan fertőzhetik meg a csecsemőket, gyermekeket az oltott egészségügyi szakdolgozók akár 3 évvel az oltás beadását követően is, és hogyan nem fertőzik meg az oltott várandósok, közeli hozzátartozók az oltás beadását követően már 2 hét elteltével sem? (Erre nem tudunk mást mondani, mint hogy nincs különbség ember és ember között, az oltottak terjesztik a mikrobát, tehát fertőznek.)

• Miért csak a háború közepette, az életkörülmények és a közhigiéniai viszonyok drasztikus romlása után terjedt el Gázában a gyermekbénulás (polio, IPV) járvány; előtte a gázai gyermekeknek miért nem volt ilyen problémájuk? És erre a helyzetre miért nem a békekötés és az infrastruktúra helyreállítása az igazi megoldás, miért az oltás? (Mert a megfelelő életkörülmények az elsődlegesek, ha azok nincsenek meg, hiába oltanak. Nyomor ellen nincs oltás.)

• Mik azok az alumínium-foszfát, alumínium-hidroxid, és milyen élettani hatásaik vannak?  (Idegrendszert mérgező hatásfokozó adjuváns anyagok, például az allergiás reakciók esélyét és mértékét növelik mindenféle allergénre.) 

• Mi az a VERO-sejtkultúra? (Majomvese sejtek. Idegen élőlény sejtjei, állatkínzással állítják elő, többek között allergén lehet és autoimmun folyamatokat indíthat el saját sejtek ellen.) 

• Mik azok a formaldehid, glutáraldehid, streptomicin, neomicin, polimixin B és szarvasmarha szérum albumin, fenoxietanol, vízmentes etanol, Medium 199 Hanks fenolvörös nélkül (aminosavak például fenilalanin, ásványi sók, vitaminok, és egyéb komponensek például glükóz komplex keveréke), ecetsav (jégecet) és/vagy nátrium-hidroxid, ... és milyen élettani hatásaik vannak? (Neomicin: külsődleges alkalmazásra használt allergén antibiotikum, ??? egyébként inkább ne akard tudni.)

• Honnan, milyen független tudományos klinikai forrásokból lehet tudni, hogy a kruppnak nincs köze a szamárköhögés elleni oltóanyaghoz, az SMA-nak és az ALS-nek a gyermekbénulás elleni oltóanyaghoz? (Sehonnan, simán lehet köze.) 

• Vannak további szakmai kérdések Mihalik Angelika orvosi szakfordító ügyvédnő Facebook csapatánál is: https://www.facebook.com/share/p/1CycD5ZrkM/

• Stb. Bármilyen kapcsolódó kérdést fel lehet tenni, a legjobb olyat, amit cáfolhatatlan tényekkel lehet bizonyítani, hogy az oltóorvos rosszul van informálva, tehát félrevezet.