Önvédelmi bevezető varázsige oltássérültek részére, mereven nyomuló, rendkívül tájékozatlan, mellékhatástagadó oltásbálványozó vakhívők leszerelésére:
 |
| Kötelező oltások bevezetése Magyarországon (vacsatc.hu alapján) - gombamódra szaporodnak, ahogy a krónikus beteg gyermekek is |
"Úgy látom, ön ebben a témában szakértő. Megtenné, hogy válaszol néhány szakmai kérdésre? Ezekre eddig senki sem tudott válaszolni. De önnek biztosan nagyon könnyen, fiókból, zsigerből, mellényzsebből, fejből menni fog, hiszen szakértő."
Jogalapok pl.:
- Alaptörvény VI. cikk (3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.,
- 1997. évi CLIV. törvény - Eütv 11§, 13§ és 14§; A kiskorú betegnek joga van arra, hogy a törvényes képviselője orvosi vizsgálat / kezelés során mellette tartózkodjon, illetve a beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.
- Ákr. 2§, 5§, 6§, 10§, 61§, 62§, 81§ és 92§ - 2§ A hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően, a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, [...] jár el.
- Oltási kötelezés ellenőrzése országonként: https://vaccine-schedule.ecdc.europa.eu/
0. Rövid kérdések döntéshozókhoz, politikusokhoz - ezeket például rendezvényeken, közmeghallgatásokon, gyűléseken vagy közösségi oldalakon hozzászólásokban lehet feltenni:
👉
A KSH korfa szerint kiszámítva Magyarországon 2000-ben 2.232.480 fő
gyermek (18 év alatti kiskorú) élt, ez a létszám 2023-ban 1.753.846 fő
volt, tehát 23 év alatt 478.634 fővel csökkent a gyermekek száma.
👉 A KSH szerint (https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0006.html)
ebből a jóval kevesebb gyermekből egyre több az SNI (idegrendszeri
működési zavaros) - 2001-ről 2023-ra aggasztó módon megnőtt a számuk,
például:
🙄 beszédfogyatékos (932 fő -> 6.954 fő);
🙄 autista (30 fő -> 11.685 fő);
🙄 súlyos tanulási zavaros ( 6.966 fő -> 47.933 fő),
🙄 súlyos figyelemzavaros (2013-ban 3.150 fő -> 6.940 fő)
🙄 összesítő adat (58.615 fő -> 104.865 fő).
👉❓ Milyen független tudományos klinikai tanulmányokból lehet tudni, hogy ezeknek nincs közük az egyre több gyerekkori kötelező oltáshoz?
🙄 beszédfogyatékos (932 fő -> 6.954 fő);
🙄 autista (30 fő -> 11.685 fő);
🙄 súlyos tanulási zavaros ( 6.966 fő -> 47.933 fő),
🙄 súlyos figyelemzavaros (2013-ban 3.150 fő -> 6.940 fő)
🙄 összesítő adat (58.615 fő -> 104.865 fő).
👉❓ Milyen független tudományos klinikai tanulmányokból lehet tudni, hogy ezeknek nincs közük az egyre több gyerekkori kötelező oltáshoz?
👉 Szintén a KSH szerint (https://statinfo.ksh.hu/) egyre több a krónikus beteg gyerek - 2001-ről 2023-ra aggasztó módon megnőtt a számuk, például:
🙄 Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek: 53.902 fő -> 160.083 fő.
🙄 Mentális- és viselkedészavarok 33.244 fő -> 80.994 fő.
🙄 A psychés fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocio#: 10.649 fő -> 45.676 fő.
🙄 Asthma: 47.859 fő -> 107.106 fő.
🙄 Coeliakia: 1.361 fő -> 6.463 fő.
🙄 Atopiás dermatilis: 33.902 fő -> 88.519 fő.
🙄 Psoriasis: 0 fő -> 1.931 fő.
🙄 Mindeközben az életkörülmény mutatók (pl elhanyagolás) kivétel nélkül javultak.
👉❓
Milyen független tudományos klinikai tanulmányokból lehet tudni, hogy
ezeknek nincs közük az egyre több gyerekkori kötelező oltáshoz?
❓ Tudja-e pl., hogy izomba adott oltóanyagokkal élettanilag nem lehetséges nyájimmunitást elérni?
❓ Tudja-e, hogy az elmúlt 15 évben több, mint 40 magyar gyerek halt meg elismerten kötelező oltásokhoz köthetően? És hányan lehetnek még a nem elismertek?
❓ Tudja-e, hogy az elmúlt 25 évben a krónikus autoimmun beteg gyerekek száma megtöbbszöröződött? Milyen független tudományos klinikai tanulmányokból lehet tudni, hogy ezeknek nincs közük az oltásokhoz?
❓ Tudja-e, hogy a magyar gyerekek oltásánál még a gyártói rendelkezéseket is figyelmen kívül hagyják?
❓ Milyen független tudományos klinikai tanulmányokkal indokolhatóan kötelező a bcg oltás Magyarországon úgy, hogy a WHO sem ajánlja, és pl Ausztriában már az ajánlott oltások között sem szerepel?
❓ Milyen orvosszakmai okokból kifolyólag tették kötelezővé a bárányhimlő elleni oltást?
❓ Hány százalékban ismerik fel és jelentik be empirikus poszt marketing módon a hosszú távú oltás mellékhatásokat, szövődményeket az 1 év klinikai tesztelést követően?
❓ Hogyan hoz szakmailag hiteles oltás alóli mentesítési döntést a klinikai védőoltási szaktanácsadó, ha nincs jogilag leszabályozva a tevékenysége, ha rendszeresen fogad el juttatásokat oltóanyag gyártóktól, ha meg sem vizsgálja az oltássérült gyerekeket, ha idi*tának titulálja az oltássérült gyerekek mentességet igénylő szüleit?
❓ Hogyan működik az oltóanyagok magyar minőségbiztosítási rendszere? Van-e ilyen egyáltalán?
❓ Milyen független tudományos klinikai tanulmányokból lehet tudni, hogy a bölcsőhalálnak nincs köze a gyerekkori oltásokhoz? (Bölcsőhalál, mint ismeretlen okú "átmeneti panasz" 2-6 hónapos, ezen élerkorban egyre több oltást kapó csecsemők esetében 😏) https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/b/bolcsohalal.html
❓ Milyen független tudományos klinikai tanulmányokból lehet tudni, hogy a bőrbetegségeknek nincs közük a gyerekkori oltásokhoz? https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/k/koszmo.html ; https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/p-q/pelenkadermatitis.html;
❓ Stb. Stb. Stb.
1. Önrendelkezési nyilatkozat iskolai kampányoltásoknál AJÁNLOTT TÉRTIVEVÉNYES LEVÉLBEN iskolaigazgatóknak és osztályfőnököknek KATT IDE >>>
FONTOS! A levél eredetijét a gépen is és kinyomtatva is megtartjuk, egy másolatot küldünk belőle a címzettnek, így lesz bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy nem tájékoztatnak!
2a. Oltásokkal kapcsolatos általános kérdések oltóorvosokhoz, hivatalokhoz, hatóságokhoz - ezeket a legjobb AJÁNLOTT TÉRTIVEVÉNYES levelekben - KATT IDE >>> elküldeni, ez a hivatalos, komoly kommunikációs mód - az emailt lenyelheti a technika ördöge, a szó pedig elszáll
FONTOS! A levél eredetijét a gépen is és kinyomtatva is megtartjuk, egy másolatot küldünk belőle a címzettnek, így lesz bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy nem tájékoztatnak!
- Egész pontosan melyik törvényben (nem rendeletben és nem alacsonyabb rendű jogszabályban) van leírva, hogy melyik gyermekoltások kötelezőek Magyarországon?
- A magyarországi hivatalos OKNE (Oltást Követő Nemkívánt Esemény) nyilvántartás szerint az elmúlt 15 évben 40 körüli számú gyermek halálozott el kötelező gyermekkori oltásokkal összefüggésben. Mindenhol külön kiemelik, hogy ezen gyermekek krónikus betegek voltak.
Néhány adat a krónikus beteg gyermekek számának alakulásáról a https://statinfo.ksh.hu/ oldalról 2001-től 2023-ra:
• Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek: 53.902 fő -> 160.083 fő.
• Mentális- és viselkedészavarok 33.244 fő -> 80.994 fő.
• A psychés fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocio#: 10.649 fő -> 45.676 fő.
• Atopiás dermatilis: 33.902 fő -> 88.519 fő.
• Asthma: 47.859 fő -> 107.106 fő.
• Coeliakia: 1.361 fő -> 6.463 fő.
• Psoriasis: 0 fő -> 1.931 fő.
• Miközben az életkörülmény mutatók (pl elhanyagolás) kivétel nélkül javultak.
• Nem probléma-e, hogy egy családbarát országban a csökkenő születésszám mellett ilyen sok, és egyre több krónikus beteg gyermek van, akiket nem tudnak meggyógyítani? Milyen független tudományos klinikai tanulmányokból lehet tudni, hogy ezen gyermekek krónikus betegsége nem előzetes oltásokkal összefüggésben alakult ki?
• Nem probléma-e egy családbarát országban, hogy évente meghalnak krónikus beteg gyermekek kötelező gyermekkori oltás után?
• Amikor „krónikus betegség”, „véletlen, időbeli egybeesés” az elhalálozás hivatalos oka a kötelező oltás beadása után, milyen független tudományos klinikai vizsgálatokból lehet tudni, hogy oltás nélkül a gyermek nem élt-e volna tovább azzal a krónikus betegséggel? A „véletlen egybeesés” értelmezhető-e független tudományos klinikai alapfogalomként?
• Milyen független tudományos klinikai tanulmányokból lehetett tudni az oltás időpontjában, hogy a krónikus beteg gyermek oltható volt-e? Ha egy esetlegesen valójában nem oltható krónikus beteg gyermeket mégiscsak beoltottak, és a gyermek meghalt, akkor nem az oltás és nem a beoltó volt a hibás, hanem a gyermek krónikus betegsége? Hogyan értelmezhető itt a nil nocere?
- A magyar kötelező gyermekoltási rendszer a hivatalos tájékoztatás alapján 200 éves empirikus, poszt marketing adatokra, hivatalos nyelven megfogalmazottakból átvéve „anekdotikus” biztonsági megfigyelő monitoring rendszerre épül. Vannak-e ezen kívül független tudományos klinikai alapjai is, például minimum 10 éves független tudományos klinikai oltóanyag tesztelések hosszú távú mellékhatásokra és szövődményekre, amik dokumentációja közérdekű adatigényléssel bárki számára megismerhető, vagy elegendőnek tartják az empirikus poszt marketing adatokat? Ha ezek elegendőek, hogyan biztosítják azt, hogy az oltottak vagy a törvényes képviselőik felismerjék a hosszú távú oltási mellékhatásokat és szövődményeket, és felkeressenek vele orvost, és azok megfelelően be legyenek jelentve; hogyan képzik ki őket erre, mi erre a hivatalos független tudományos klinikai protokoll? Felismerik-e és jelentik-e az orvosok vagy más egészségügyi szakdolgozók a hosszú távú oltási mellékhatásokat és szövődményeket központilag a Népegészségügyi hatóság felé, és ha igen, hány százalékban, és ezeket ott ténylegesen megvizsgálják-e?
- Amikor egy személy külföldre utazik, választható módon beadatja magának a célországban potenciálisan veszélyként jelentkező betegségek elleni oltásokat, és azok az oltások a kint tartózkodása alatt megvédik őt attól, hogy ott a veszélyes helyi mikrobákkal találkozva, a helyi oltatlanoktól is állítólagosan fenyegetve súlyosan megbetegedjen.
Amikor egy gyermek megszületik, kötelezően beadják neki a Magyarországon helyben potenciálisan veszélyes mikrobák elleni oltásokat, hogy megvédjék őt a helyi megbetegedésektől, a megbetegedések súlyos formájától.
Hogyan és miért nem védik meg az oltások a második oltott csoportot a helyi magyarországi oltatlanoktól, az ő állítólagosan fenyegető megbetegedésektől, ha az első csoportot külföldön megvédik? Magyarországon miért csak akkor működnek az oltások, ha mindenki kötelezően be van oltva?
- Hány órában tanulnak az orvosok, a védőnők és az egészségügyi szakdolgozók az egyetemen az oltásokról, milyen tankönyvet használnak ehhez? Az egyetem után milyen e témájú továbbképzéseken vesznek részt, és ki finanszírozza ezeket a továbbképzéseket?
- https://vaccine-schedule.ecdc.europa.eu/: Miért nem kötelezőek Ausztriában a következő gyermekkori oltások: hepatitis B, diphteria, measles, mumps, pertussis, poliomyelitis, rubeola, varicella?
- Ki volt Antione Béchamp és Claude Bernard?
- Melyek a klinikai védőoltási szaktanácsadói tevékenység jogszabályi alapjai, alapképzési és továbbképzési vonatkozásai, a működés minimumfeltételei?
- Milyen orvosi vizsgálatok léteznek az oltás alóli mentesítés szakmai alátámasztására?
- Hol lehet arról olvasni például a konkrét oltóanyagok alkalmazási előirataiban, gyártói betegtájékoztatóiban vagy egyéb dokumentumokban, hogy a beadásuk független tudományos klinikailag tesztelt és bizonyított módon akadályozza a vírus / baktérium (mikroba) terjedését, ezért van népegészségügyi jelentőségük, és a beadásuk közérdek?
- Az immunhiányos betegeket hogyan fertőzik meg azok az (esetlegesen oltatlan) emberek, akiknek van nyálkahártya immunitásuk, mert a teljes immunrendszerük megdolgozódott a betegségen való épségben való átesésen kifolyólag?
- Például a Boostrix nevű oltóanyag angol nyelvű, gyártói betegtájékoztatójából: https://gskpro.com/content/dam/global/hcpportal/en_US/Prescribing_Information/Boostrix/pdf/BOOSTRIX.PDF az derül ki, hogy a hosszú távú hatásokat legalább 10 évig tesztelték klinikailag, újraoltással is, a hosszú távú kockázatokat és mellékhatásokat pedig csak 12 hónapig (6. oldal), azt követően pedig csak eseti, empirikus bejelentéssel és bizonytalanul (15. oldal) szereztek róluk tudomást. Az M-M-Rvaxpro nevű oltóanyag angol nyelvű, gyártói betegtájékoztatójában pedig nem szerepel konkrétan, hogy mennyi ideig tesztelték klinikailag a hosszú távú kockázatokra és mellékhatásokra. Ezek alapján hogyan lehet azt megállapítani, hogy ezek az oltóanyagok hosszú távon, akár 10 éves vagy annál hosszabb időtartamon keresztül is biztonságosak?
- Mit jelentenek a következő oltóanyag összetevők és milyen, független tudományos klinikailag is igazolt élettani hatásaik vannak izomba, az izomban található vérerekbe fecskendezve:
amorf alumínium -hidroxifoszfát-szulfát, formaldehid, kálium-tiocianát, alumínium-hidroxid, alumínium-foszfát, Vero-sejtkultúra, glutáraldehid, streptomicin, neomicin, polimixin B, szarvasmarha szérum albumin, WI-38 és az MRC-5?
- Vizsgálták-e független tudományos klinikai kutatásokkal, és ha igen, akkor hogyan, hogy az egy időben, vagy egymást követően rövid időn: napokon, heteken, hónapokon belül beadott oltóanyagok nem befolyásolják-e károsan egymás hatását?
- Az oltások beadása után jelentkező esetleges tünetekre közismert orvosi javaslat a gyógyszeres lázcsillapítás. Vizsgálták-e független tudományos klinikai kutatásokkal, és ha igen, akkor hogyan, hogy az oltóanyagok és a lázcsillapító szerek nem befolyásolják-e károsan egymás hatását?
- Vizsgálták-e független tudományos klinikai kutatásokkal, és ha igen, akkor hogyan, hogy a szülőknek akár gyermekkorukban, vagy különösen a várandósság és a szoptatás idején beadott oltóanyagok nincsenek-e káros hatással a majdani utódaik egészségére?
- Honnan, milyen független tudományos klinikai kutatásokból lehet megállapítani, hogy ha egy oltandónak magas, a védettséghez szükségeshez képest többszörös ellenanyag szintje van bizonyos mikrobákra vonatkozóan, akkor a továbbiakban ugyanezen mikrobákra általa kapott oltások nem jelentenek-e gyógyszer túladagolást, nem indítanak-e el hosszú távú autoimmun folyamatokat az érintett szervezetében?
- Miért csak a háború közepette, az életkörülmények és a közhigiéniai viszonyok drasztikus romlása után terjedt el Gázában a gyermekbénulás (polio, IPV) járvány; előtte a gázai gyermekeknek miért nem volt ilyen problémájuk? És erre a helyzetre miért nem a békekötés és az infrastruktúra helyreállítása az igazi megoldás, miért az oltás?
- Az életkörülmények, a fogékonyság, a szellemi lelki testi legyengültség mekkora szerepet játszanak a járványok kialakulásában, súlyosságában, azok tragikus kimeneteleiben, és mekkora szerepet játszanak maguk a mikrobák? Milyen független tudományos klinikai tanulmányokból lehet ezt tudni?
- A 21. században, megfelelő életkörülményeknél és élettanilag fejlett orvosi ellátásnál szabadna-e gyermekeknek járványos gyermekbetegségekben megrokkanniuk vagy meghalniuk?
- Milyen orvosi protokollal kezelték azokat az embereket / gyerekeket, akik valamilyen fertőzőnek beállított betegséggel összefüggésben haltak meg? (Például a bakteriális szövődmény tüdőgyulladásra nem megfelelő antibiotikumot adtak Texasban.)
- A tájékozódásra hivatalosan ajánlott vacsatc.hu weboldal technikailag sajnos nem biztonságos, nincs titkosítási tanúsítványa, amit már évekkel ezelőtt be kellett volna rá állítani. Ilyen honlapokat alapvetően nem ajánlott olvasni, mert hiteltelenek, sokszor be sem hozza a böngészőprogram. Továbbá már a nyitólapon szereplő, a WHO oldalára mutató első hivatkozás is hibára fut „This page cannot be found”. De mégis idézve a weboldal tartalmából: http://vacsatc.hu/?pid=90 "Több tanulmány is foglalkozott a kérdéssel Dániában, Svédországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, és ezekben a tanulmányokban nem találtak összefüggést a fejlődési vagy neurológiai rendellenességek és az oltások között. 2004-ben az Egyesült Államok egy független tanácsadó testülete (Institutes of Medicine) leszögezte, hogy nincs összefüggés az autizmus és a tiomerzál-tartalmú oltóanyagok használata között. Szintén 2004-ben egy átfogó tanulmányt közöltek a tiomerzál-tartalmú oltóanyagok és az autizmus illetve az idegrendszeri károsodások esetleges összefüggéseiről, és az eredményeket a nemzetközi Gyerekgyógyászat (Pediatrics) magazinban publikálták." Hol találhatók a konkrét forrásmegjelölések, hivatkozások, linkek a vacsatc.hu weboldalon ezekhez a független tudományos klinikai tanulmányokhoz, ahol el lehet őket olvasni? És az izomba adott tiomerzál mellett hol lehet független tudományos klinikai forrásmegjelöléseket, hivatkozásokat találni ezen a honlapon a többi oltóanyag összetevőről, például az izomba adott alumíniumvegyületek élettani hatásairól, biztonságosságáról és hatékonyságáról, amiket viszont most is tartalmaznak oltóanyagok (például a Boostrix, habár a vacsatc.hu weboldalon erre való utalást se lehet találni)? Ezen forrásmegjelölések teljes hiánya, illetve nehéz megtalálhatósága sajnos nagyon bizalomromboló.
- Igaz-e, hogy a legtöbb vakcinában, hatásfokozó adjuváns adalékanyagként alumínium-hidroxifoszfát-szulfát került alkalmazásra? Igaz-e, hogy a vakcinák alumínium vegyület tartalma egyfelől neurotoxikus, másfelől az intramuszkulárisan beadott alumínium vegyület előbb-utóbb 100 %-osan bejut a véráramba, továbbá mivel nem lebomló és nem kiürülő anyag ezért minden egyes vakcinázás alkalmával halmozódik a gyermekek szervezetében? Igaz-e, hogy a nem szájon át bekerülő alumínium veszélyességi határértéke az emésztőrendszeren átjutó alumíniuménak ezredrésze? Igaz-e, hogy a megállapított határérték: 1 mikrogram / testtömeg kg / nap? Mennyi alumínium tartalmú vakcina dózist kaphat egy alkalommal egy iskolás korú gyermek? Milyen hosszú távú hatással van kumulatívan a fejlődő gyermeki idegrendszerre és agyra az ismétlődő alumínium expozíció? Milyen klinikai kutatások, független tudományosan igazolt kísérletek alapján jelenti ki a Népegészségügyi Hatóság, hogy ennek semmilyen veszélyessége nem áll fönn?
- Tájékoztatás szükséges az oltóanyagok gyártásában alkalmazott ú.n. „rekombináns DNS” technológiának az összes szóba jöhető, humán felhasználást érintő potenciális veszélyességi aspektusáról. Egyebek mellett arról is, hogy az élesztőgomba táptalaj és bakteriális szennyező anyagok milyen hatásfokkal és eredményességgel kerülhetnek kiszűrésre és eltávolításra a forgalomba kerülő oltóanyagból?
- Az OKNE nyilvántartása alapján elmúlt 15 évben, 2025 júniusáig kötelező gyermekkori oltással összefüggésben Magyarországon meghalt közel 40 gyermek közül hánynak az eltartott hozzátartozóját kártalanította az állam, és milyen módon?
- Idézet az 1984-es kiadású Gyermekápolástan – A csecsemők és a gyermekek betegségei 1. könyv 304. oldaláról (Medicina Könyvkiadó): „Néhány vírusfertőzés, mint pl. a bárányhimlő, a kanyaró, a rózsahimlő, valamint a himlőoltás nem nagyon ritka szövődményeként agyvelőgyulladás léphet fel. Ilyenkor az alapbetegség tüneteihez kb. 2 héten belül idegrendszeri jelenségek (eszméletzavar, görcs, bénulás) csatlakoznak. Többnyire maradó elváltozás nélkül gyógyul, de néha – különösen himlőoltást követő encephalitis után – súlyos értelmi fogyatékosság, bénulás maradhat vissza.” A mostani kiadású Gyermekápolástan tankönyvekben az oltás utáni agyvelőgyulladásra vonatkozó ismertető már nem szerepel. Milyen orvosszakmai megfontolásból, milyen független tudományos klinikai szakirodalomra alapozva került ki ez a Gyermekápolástan könyvből?
- Miért mentesítették az oltóanyag gyártókat a termékfelelősség alól, ha az oltóanyagaik „biztonságosak és hatékonyak”?
- (Pénzügyi – közgazdasági érdek kérdés) Mennyi most a beadandó oltóanyagot gyártó cég részvényárfolyama a tőzsdén?
2b. További kérdések
Ezen a blogon a Tartalomjegyzék >>> aloldalon - kérdések #X jellekkel jelölve.
Az Autizmus X tényezői blogon a Kérdések orvosokhoz >>> aloldalon.
2c. Szakmai kérdések Rozi baba (és két autista bátyjának) gyógyszerkutató édesanyjától
- Van-e ellenjavallat oltásfelvételkor?
- Ki áll helyt, azaz ki vállalja a felelősséget, nevezetesen az oltáskárosodás után?
- Milyen rövid- és hosszú távú mellékhatásai vannak egy vakcinának?
- Mi az az OKNE?
- Felismerik-e és jelentik-e az orvosok ma az oltási mellékhatásokat és szövődményeket (az Oltást Követő Nemkívánt Eseményeket) központilag a Népegészségügyi hatóság felé, és ha igen, hány százalékban?
- Milyen kötelezettsége van az NNGyK-nak az OKNÉ-k bejelentéseinek feldolgozott adataiból levonható konklúziók érvényre juttatásának tekintetében?
- Ki, milyen szakvizsgával rendelkező orvos tudja elhárítani az okozott oltási mellékhatásokat és szövődményeket? Az egyes OKNÉ-k milyen szintű kórélettani, testi, főként központi idegrendszeri károsodásra utalnak?
- Mi az az anafilaktoid reakció?
- Ha egy gyermek egy oltás miatt exitál, tehát meghal, hány százalékban lehet újraéleszteni (az emberek hány százaléka éleszthető újra)? És ha sikerül újraéleszteni, hány százalék a valószínűsége, hogy idegrendszerileg egészséges, ép értelmű marad?
2d. Még további, szakmaibb kérdések Mihalik Angelika orvosi szakfordító ügyvédnőtől
A substack oldalán >>>, pl ezen írásokban:
Kérdezni szeretnék, doktor bácsi
Egy 12 hónapos kisfiú oltásaival kapcsolatban kérdezünk az alapellátó gyermekorvostól
Ilyeneket kérdezünk a járási népegészségügytől - biztos örülnek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése