Forrás: https://www.facebook.com/share/p/1AyLViSD5e/
Egy Édesanya részletesen dokumentált történetben osztja meg, hogyan élte – és éli – meg gyermeke oltásokat követő, aggasztó tüneteit. Levelét – amely komoly kérdéseket vet fel a jelenlegi oltási gyakorlat átláthatóságáról és lehetséges következményeiről – változtatás nélkül közöljük.
Fronter
------------------------------------
Szia,
Szeretném elmesélni a mi történetünket.
Szigorúan az orvosi dokumentumokra fogok hivatkozni.
A hatóság nyilván rám fog ismerni a történések alapján, de nincs veszítenivalónk.
Előzmények:
A gyermekem időre, 4100 g-al és 50 cm-el született. Apgar-teszt: 9/10. Fejlődési, szervi, neurológiai probléma nem volt.
 |
| A betegkarton jól mutatja a problémákat és az összefüggéseket (forrás: Oltáskritikus Életvédők Szövetsége: https://www.facebook.com/share/p/1AyLViSD5e/) |
1. BCG1 naposan kapta a kórházban.
Az addig születése óta békésen alvó kisbabám már az oltás estéjétől kedve folyamatosan, visítva sírt. Az egész teste és feje folyamatosan tűzvörös volt és nem lehetett megnyugtatni. Napi 16-18 órát ébren volt. Annyit, mint amennyit legalább aludnia kellett volna újszülött korában. Folyamatosan kézben kellett tartani, ringatni, babakocsival sétálni vele, de az esetek nagy százalékában ez sem segített.
Egészen 15 hónapos koráig nem aludta át az éjszakát. 15 hónapos koráig csak annyiban javult a helyzet, hogy napi 1 óra volt a nappali maximum alvás. Folyamatosan kézben kellett tartani, napi legalapvetőbb teendőimet sem tudtam elvégezni, csak többszöri nekifutásra emiatt. Ha nagy nehezen el is aludt, minden apró mozdulatra, neszre felriadt és visítva sírt. Az oltás után 12 órán belül elvitték koponya és hasi ultrahangra, de nem engedték, hogy vele menjek.
Az oltás helyén időnként a mai napig több göb jön elő.
A kórház nem jelentette az esetet.
2. DtAP
3,5 hónaposan kapta.
Az oltást napjának estéjén nagyfokú bágyadtságot és étvágytalanságot tapasztaltam.
Az oltás napjának éjszakáján több mint 12 órát aludt a gyermek, ami nála nagyon szokatlan, hiszen nagyon rossz alvó volt. Ami azt jelentette, hogy napi 16-18 órát ébren töltött általában. Sokat aludt, viszont az alvása abszolút nem volt nyugodt, sokszor felsírt álmában és hánykolódott. Másnap reggelre az oltás helyén kb. 8-10 cm- es átmérőjű, kőkemény, piros duzzanat jelent meg. Még ugyanezen a napon gyermekem láza elkezdett felfelé kúszni, egészen 38.6 C- ig, ami nagyon megijesztett, hiszen előtte sosem volt sem láza, sem hőemelkedése. Hangosan és folyamatosan, vigasztalhatatlanul sírt.
Telefonon konzultáltam a házi gyermekorvosunkkal, aki hideg vizes borogatást és lázcsillapítást javasolt. Két nap múlva arra lettem figyelmes, hogy a hasán apró, piros pöttyök jelentek meg és a láza sem nagyon csökken. Felkerestük a házi gyermekorvost, aki azt mondta, hogy ez vírus és erre nincs gyógyszer. Cebion c vitamint és lázcsillapítást javasolt és utunkra engedett. Azt mondta, hogy ez 1-2 nap alatt rendeződni fog. További 3 nap telt el úgy, hogy alig evett, szinte alig aludt, pedig a folyamatos sírástól és ébrenléttől teljesen kimerült. 6 nap múlva már az egész teste tele volt kiütésekkel és még mindig lázas volt és már 5 napja folyamatosan, vigasztalhatatlanul sírt, ezért bevittem az ügyeletes kórházba az ambulanciára. Ekkor már erősen köhögött és folyt az orra, nyirokcsomó duzzanata volt. Láza az orvosi ügyeleten való tartózkodásunk alatt nem volt a folyamatos lázcsillapításnak köszönhetően. Javasoltak: szükség esetén lázcsillapítást, orrcseppet, Cebion c vitamint, Fenistil cseppet és szteroidos krémet írtak fel. Az ambuláns lapra ráírták: "egy hete oltást kapott".
Két nap múlva telefonon beszéltem a gyermekkórház ügyeletes orvosával, mert akkorra már az arcán is megjelentek a kiütések. Azt a javaslatot kaptam, hogy az arcára is használjam az általuk felírt krémet.
A háziorvos nem jelentette az esetet.
3. MMR
15 hónapos oltásról van szó.
Este már étvágytalanság, láz. Másnapra ekkor is megjelent a 8-10 cm-es kőkemény duzzanat az oltás helyén. A láza 38.8 volt.
Telefonon konzultáltam a házi gyermekorvosunkkal, aki hideg vizes borogatást és lázcsillapítást javasolt.
3 nap alatt nagyjából rendeződött ez az állapot. Szép lassan ment le a láz és a duzzanat is kezdett kisebb lenni, illetve nem volt már annyira kemény. azt gondoltam, hogy ezzel túl vagyunk a nehezén. Az oltás után 6 nappal éjjel arra ébredtem, hogy visítva csapkod maga körül mindent. Amikor az ölembe vettem, hogy megnyugtassam, elkezdte tépni a hajamat, karmolta a saját arcát. Az arca tűzpiros volt és levegő után kapkodott. Kivittem a friss levegőre, de sajnos az sem segített. Több órán keresztül, vigasztalhatatlanul sírt egészen addig, amíg annyira kimerült, hogy elaludt. Másnap délelőtt azt vettem észre, hogy négykézláb van a szőnyegen és a fejét folyamatosan veri a földbe. Eközben fejhangon, artikulátlan módon ordított. A következő egy hét úgy telt el, hogy gyermekem napi 12-14 órán keresztül vagy vigasztalhatatlanul sírt, de leginkább sikítozott. A fejét folyamatosan verte a falba, földbe, kiságy rácsaiba. Nem tudtam megvigasztalni semmivel, nem tudtam elaltatni, nagyon rosszul viselte a testi közelséget, holott addig mindig nagyon igényelte és jól vigasztalható volt. Karmolta a kezemet, arcomat, tépte le rólam és saját magáról is a ruhát. Többször előfordult az, hogy csak nézett maga elé és semmire nem reagált, mintha nem is látná, hogy mi van előtte. Az oltás beadásáig megközelítőleg 15-20 szót tanult meg és használt is. A rohamok tartama alatt (ami megközelítőleg 8-10 nap volt) és után egyre kevesebb szót használt és aztán teljesen abba is hagyta a beszédet. Ebben az időszakban kezdődött, hogy kifejezéstelen arccal néz maga elé. A fentebb jelzett időszak alatt a házi gyermekorvost megkerestem személyesen ezekkel a problémákkal, aki kinevetett és állította, hogy ’ennyi idős gyereknek nem lehetnek dührohamai’.
Teljes beszédvesztés, regresszió.
Az egészségügyi kiskönyvében nyomon követhető, hogy egészen az oltásig a korának megfelelően fejlődött, innen kezdve viszont már eltérések mutatkoztak.
És akkor most nézzük, hol tartunk több, mint 10 év után.
Diagnózisok: autizmus, ADHD, asztma, atópiás dermatitisz, csomó légúti és ételallergia.
A gyermek 5 féle gyógyszert szed rendszeresen, ebből 2 sztreroid.
IgE szint 4300, 100-as határértéknél.
21 hónapos volt, amikor a bölcsődei pszichológus jelezte hogy autisztikus tünetei vannak, a diagnózist 3 éveswn kapta.
SNI státuszban van.
Fejlemények
Végtelenül szégyellem, hogy hagytam, hogy elnyomják az ösztöneimet. Bárkinek (orvos, ismerősök) meséltem, azt próbálták sugallni, hogy paranoiás vagyok. Amikor teljesen kitisztult a kép, arra gondoltam, hogy szépen, időrendi sorrendben bejelentem a mellékhatásokat.
BCG1. kivizsgálás
Az oltási könyvben nálunk csak egy szám van tollal beírva. Nincs lejárat, gyártó feltüntetve.
Első kivizsgálás alkalmával azt állapították meg, hogy "nem valószínű" mellékhatás.
Az oltóanyag eszerint a vizsgálat szerint bolgár vakcina volt.
Ezen a ponton feltettem a kérdést, hogyan fordulhatott elő, hogy az 1 napos gyermekemet ezzel oltották, amikor az alkalmazási előírásban az szerepel: születés után 48 órával nem lehet oltani vele.
2. kivizsgálás
Itt az eredmény "valószínű" mellékhatás "gyógyult" státusszal.
Az oltóanyag ezen a ponton már nem bolgár volt, hanem dán SSI BCG.
Leírták, hogy kikérték a kórházi dokumentációt és semmi nem utal oltás mellékhatásra.
Ezek után természetesen én is kikértem és a következőket találtam benne: oltást követően 12 órán belül "nem traumás agyvérzés" és "mellékvese vérzés" gyanújával vitték ultrahangra, mindezek mellet "rendellenes izomtónus" is szerepel a dokumentumon.
Kikértem továbbá az oltóanyaggal kapcsolatos információkat.
És itt jön egy csavar: nem bolgár, nem dán, hanem a kórház tájékoztatása szerint lengyel vakcinával oltottak.
Kikértem továbbá az Európai Gyógyszerügynökségtől az adott gyártási szám alatt bejelentett oltás mellékhatásokat.
Beazonosíthatóan az én gyermekem is szerepel benne, érdekes módon azon a napon lett feléjük jelentve, amikor lezárult a vizsgálat nálunk.
Csakhogy abban az adatbázisban már nem gyógyult státusszal szerepelnek a diagnózisok, hanem "nem gyógyult", vagy "következményekkel gyógyult", illetve "orvosilag fontos állapot" szerepel.
Nem értem, miért nincs összhangban a két dolog.
3. Mindezek miatt kértem, hogy vizsgálják felül az előzőeket.
Mai napon kaptam azt az információt, hogy én "teljesen rosszul látom az egészet", egyébként meg teljesen rutin vizsgálat az újszülötteknél a koponya és hasi ultrahang. Érdekes módon akárkit megkérdeztem, senki kisbabájával nem történt ez meg csecsemő osztályon, ráadásul nem is egyből születés után vizsgálták, hanem utána 2 nappal, oltást követő 12 órán belül.
DtAp és MMR
Beadtam a közelmúltban a Dtap és MMR mellékhatás bejelentéseket is. Szintén a mai napon tudtam meg, hogy nem vizsgálják ki.
Gyermekemnek az oltások után több, mint 10 évvel is súlyos neurológiai tünetei vannak: üti a fejét, fojtogatja magát, tépi a haját.
Most kellene kapnia ősszel a Dtap és MMR ismétlő oltásokat.
Ilyen előzményekkel és ilyen maradandó betegségekkel egy szó nélkül tartsam oda a karját?
Láttam leépülni a saját gyerekemet, aki egészségesen született.
Aki ebben a helyzetben van, tudja milyen elviselhetetlenül fájdalmas érzés ez.
Valószínűleg nem lesz képes teljes, önálló életet élni.
Nekünk nincs pénzünk ügyvédi képviseletre és nagyon sok szülő van ebben a helyzetben.
Csak 4 órában tudok dolgozni, mert a kötelező órák után el kell hoznom az iskolából.
A megélhetésre, a rengeteg gyógyszerre, táplálékkiegészítőkre megy el minden, hogy az allergiák és szelektív evés miatt hiányzó vitaminokat és ásványi anyagokat pótolni lehessen.
És nem kértük ezt a helyzetet, bele lettünk kényszerítve.
Nekünk is ez az egy életünk van és tönkre van téve, nem élhetünk teljes életet sosem.
A szülők nem élnek örökké, mi lesz a sok, a gyermekemhez hasonló gyerekkel?
Ja, vagy ez nem számít!??
Áldozzuk be őket ? Hol van az igazság?
Szégyellje magát mindenki, aki tudja az igazat és nem tesz semmit!
Szégyellje magát mindenki, akiben nem szólal meg a lelkiismeret és elfordítja a fejét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése