Kitörölték a szakirodalomból: oltás utáni agyvelőgyulladás, autizmus okozója

Címzett: info@egeszsegvonal.gov.hu (bárki bátran elküldheti ezt, vagy fogalmazhat hasonlót, aki a hivatalokat szeretné egy kicsit megszorongatni és megizzasztani! Minél többen és minél jobban izzasztjuk és szorongatjuk őket, annál nagyobb a valószínűsége, hogy lesz változás! FONTOS! Az e-mail eredetijét lementjük a gépre is, és ki is nyomtatjuk, így lesz bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy nem tájékoztatnak!)

Tárgy: Kérdések agyvelőgyulladásról (encephalitisről)

Tisztelt Egészségvonal!

Az Önök weboldalán többek között a következők szerepelnek:

https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/a-a/agyvelogyulladas-encephalitis.html
 - "A betegség előfordulási gyakorisága, tünetei és lefolyásának súlyossága függ a kiváltó tényezőtől (pl. kullancs okozta agyvelőgyulladás, veszettség, bárányhimlő), az immunrendszer állapotától (pl. HIV-fertőzés, szteroid szedése és egyéb okból immunszupprimált állapot), illetve a beteg korától. Kialakulásának hátterében leggyakrabban vírusfertőzés, ritkábban baktériumok vagy más kórokozók okozta fertőzés, bizonyos esetekben autoimmun kórkép áll. A széles körű diagnosztikai vizsgálatok ellenére az esetek 30-40%-ában nem tisztázódik a pontos kiváltó ok."
 - "Közép-európai kullancsencephalitis: Eurázsiai elterjedésű betegség, melyet a fertőzött kullancs csípése okoz, de emellett fertőzött szarvasmarha/kecske/juh nyers (forralatlan) tejének fogyasztásakor is megfertőződhet az ember. [...] Az esetek jelentős része tünetmentes, kisebb részben azonban – 7-14 napos lappangási periódust követően – általános tünetek jelentkeznek, melyek néhány nappal később megszűnnek. [...] A fertőzés védőoltással megelőzhető."
 - "Autoimmun encephalitis akkor alakul ki, amikor a szervezet saját antitestjei és immunsejtjei indítanak támadást az idegrendszer ellen. [...] Az autoimmun encephalitis kialakulásának oka nem pontosan ismert."
Ezen kívül felsorolnak mindenféle encephalitist, a japántól az autoimmun fajtáig. 

Idézet az 1984-es kiadású Gyermekápolástan – A csecsemők és a gyermekek betegségei 1. könyv 304. oldaláról (Medicina Könyvkiadó): 
„Néhány vírusfertőzés, mint pl. a bárányhimlő, a kanyaró, a rózsahimlő, valamint a himlőoltás nem nagyon ritka szövődményeként agyvelőgyulladás léphet fel. Ilyenkor az alapbetegség tüneteihez kb. 2 héten belül idegrendszeri jelenségek (eszméletzavar, görcs, bénulás) csatlakoznak. Többnyire maradó elváltozás nélkül gyógyul, de néha – különösen himlőoltást követő encephalitis után – súlyos értelmi fogyatékosság, bénulás maradhat vissza.”

Kérdések a fentiekhez:

• Mit jelent a "fertőzés"? A mikrobával való találkozást, vagy a megbetegedés kialakulását?

• A mostani kiadású Gyermekápolástan tankönyvekben, és az Önök weboldalán az oltás utáni agyvelőgyulladásra vonatkozó ismertető már nem szerepel. Milyen orvosszakmai megfontolásból, milyen független tudományos klinikai szakirodalomra alapozva került ki ez ezekből a forrásokból? Az oltásokat miért csak úgy említik meg, mint amikkel az encephalitis megelőzhető?

• A Boostrix és más DTPa oltóanyagok magyar nyelvű betegtájékoztatójában a következők szerepelnek: „Ha az alább felsorolt események bármelyike pertussis tartalmú vakcina beadásával időbeli összefüggésbe hozható, úgy gondosan mérlegelni kell pertussis tartalmú vakcina következő adagjának beadását: […] Kitartó, vigasztalhatatlan sírás legalább 3 órán át, a vakcinációt követő 48 órán belül.”
  Honnan, milyen független klinikai tudományos kutatásokból lehet megállapítani, hogy ez az akár órákig, napokig tartó sikító, vigasztalhatatlan (kefalikus?) sírás nem az agyvelőgyulladás tünete, és hogy nem függ-e össze a későbbi súlyos autisztikus alvászavarral, éjszakai sikító felriadásokkal, a tartós és súlyos idegrendszeri betegségekkel, autizmussal, adhd-val?

• Ha egy gyermeknek potenciálisan már volt encephalitise korábban beadott oltásokat követően (a régebbi kiadású Gyermekápolástan tankönyvet alapul véve), aminek az egyik tünete az órákig, napokig tartó vigasztalhatatlan sikító sírás volt, és ennek nyomán (a független tudományos klinikai szakirodalom adatai szerint) hegek lehetnek az agyában, és ha egy újabb neki beadandó oltás potenciális mellékhatásai között szerepel az encephalitis, mi a biztosíték arra, hogy az újabb oltás nem okoz neki nagy eséllyel újabb encephalitist, mert belobbantja az agyában levő hegeket és esetleg súlyosan rontja az egészségi állapotát?

Válaszaikat előre is köszönöm, jó egészséget kívánok!
Tisztelettel,